Mit jelent a t�zsdei kereskedelem?

A t�zsdei kereskedelem l�nyeg�ben azt jelenti, hogy egy nagy c�ges torta egy kis darabja van. A k�szletek olyan t�pus� biztons�got jelentenek, amely a befektet�nek tulajdonosi r�szesed�st biztos�t a v�llalatn�l. A v�llalat tulajdon�ban lev� r�szv�nyek sz�ma a t�rsas�g �ltal kibocs�tott �sszes r�szv�nyhez k�pest a c�g vagyon�nak �s bev�tel�nek ig�ny�t jelenti.

Ha k�szp�nzzel rendelkezik, akkor csak egy a sok r�szv�nyes k�z�l, akik mindent megtesznek a c�g tulajdon�ban. A befektet�k k�t f� okb�l v�s�rolnak �llom�nyt: p�nzt keresnek �s befoly�solj�k a v�llalatot.

Min�l hosszabb ideig tart egy �llom�nyt, ann�l nagyobb potenci�llal rendelkezik t�keemel�s �s er�teljes megt�r�l�s. De a k�szletek ingadoznak az �ron, �s nincs garancia arra, hogy a v�llalat, amelybe befektetett, j�l teljes�t az id� m�l�s�val. Azok a befektet�k, akik j�l teljes�t� v�llalatokban tartanak �llom�nyt, szint�n osztal�kfizet�s �tj�n nyerhetnek p�nzt, amelyet akkor adnak ki, ha egy v�llalat a bev�teleinek egy r�sz�t r�szv�nyesei r�sz�re osztja el. A kapott �sszeg az osztal�kra jut� osztal�kra vet�tve szorozva lesz az �n tulajdon�ban l�v� r�szv�nyek sz�m�val.

K�t fajta �llom�ny van: a t�rzsr�szv�ny �s az el�ny�s �llom�ny. A k�z�s r�szv�nyek birtokl�sa a befektet�k sz�m�ra lehet�v� teszi a befektet�k sz�m�ra a szavazati jogot a t�rsas�gi d�nt�shozatalban �s az osztal�kban val� r�szes�l�shez. Azok a r�szv�nyesek, akik saj�t k�szlet�ket �lvezik, �ltal�ban nem rendelkeznek szavazati joggal, de els�bbs�get �lveznek a k�z�s r�szv�nyesekn�l, amikor osztal�kfizet�st kapnak, valamint minden olyan kifizet�st, amelyet akkor osztanak el, ha egy v�llalat cs�dbe jut �s eszk�zei felsz�mol�sra ker�lnek.

" T�BB:�Hogyan v�s�rolhatok k�szleteket

Mi t�rt�nik, ha kereskedelmet csin�lsz?

Ha �gy d�nten�l, hogy kereskedelemmel bonyol�thatja meg a piacon a megb�z�s�t a br�kerc�ggel, amely azt jelzi, hogy a r�szv�nyek X r�szv�nyeinek sz�m�t szeretn� megv�s�rolni. Ez a sorrend nem fog azonnali, b�r nagyon gyorsnak t�nik. Ehelyett a megrendel�st el�sz�r egy adott piacon k�ldi el, hogy megtal�lja az elad�t.

Ha kiadja ezt a piaci megb�z�st, akkor v�llalja, hogy megv�s�rolja az �llom�nyt a rendel�s v�grehajt�sakor rendelkez�sre �ll� �ron. A r�szv�ny�rak t�kr�zik mind a n�veked�st, amit a befektet�k a j�v�ben v�rnak, �s a v�llalat �rt�k�t is. Mivel a rakt�rk�szletek �ra folyamatosan v�ltozik, a k�szlet �ra a v�grehajt�s id�pontj�ban kiss� magasabb vagy alacsonyabb lehet, mint az eredeti rendel�s elk�sz�t�sekor el�rhet� utols� �r.

Miut�n kiadott egy piaci megb�z�st, garant�ltan teljes�l, f�ggetlen�l att�l, hogy az �r v�get �r. Lehet�s�ged van arra, hogy limitsz�mlasz�mot adjon meg egy limitnek a k�szlet erej�ig fizetett maximum�ig, de a limites megrendel�sek �ltal�ban magasabb d�jat sz�molnak fel, �s nem garant�lj�k, hogy a megrendel�s v�grehajt�sra ker�l.

Befektet�si alapok

A befektet�si alapba t�rt�n� befektet�s lehet�v� teszi, hogy p�nzt fektess be an�lk�l, hogy k�l�n�ll� eszk�z�ket kellene v�lasztania. A befektet�si alapok p�nzt gy�jtenek t�bb befektet�b�l, hogy befektetjenek nagy mennyis�g� eszk�zbe, p�ld�ul �llom�nyba, k�tv�nybe �s r�vid lej�rat� ad�ss�gba, k�z�sen portfoliak�nt. Amikor egy befektet�si alapba fektet be, �s nem egy egyedi k�szleten, akkor az alap egy darabja, �s nem az �ltala tartott eszk�z�k. B�r �n nem a befektet�si alap eszk�zeinek tulajdon�ban van, ezeknek az eszk�z�knek az �rt�ke k�zvetlen�l kapcsol�dik az alap �s az azt k�vet� r�szv�nyek �rt�k�hez.

A befektet�si alapok befektet�si jegyei megfizethet�k, k�nnyen megv�lt�i, rugalmas szakmai menedzsmentet biztos�tanak, �s lehet�v� teszik a portfoli�j�nak diverzifik�l�s�t. A diverzifik�ci� fontos a befektet�si kock�zat m�rs�kl�se szempontj�b�l, hiszen kisebb p�nz�sszegeket k�t �ssze t�bb v�llalatn�l, ahelyett, hogy az �sszes p�nzt egy v�llalatn�l k�tn� �ssze. Mivel az alap, amelybe t�bb eszk�zt birtokol, t�bb befektet�si alapba fektetve, akkor azonnal diverzifik�lja portf�li�j�t.

A befektet�si alapokat gyakran nyitottnak tekintik, teh�t ez azt jelenti, hogy ha befektetni szeretne az alapba, �j r�szv�ny keletkezik, amelyet megv�s�rolhat. F�ggetlen�l att�l, hogy az eszk�z�k hogyan teljes�tenek, az alaphoz kapcsol�d� d�jakat �s k�lts�geket kell fizetnie.

A befektet�k p�nzt keresnek a befektet�si alapokb�l h�rom m�don: az osztal�kfizet�sekt�l; a t�kej�vedelemb�l, ha az alap �rt�kpap�rt �rt�kes�t; �s a nett� eszk�z�rt�k alapj�n - amikor egy alap NAV-je n�, a r�szv�nyek �rt�ke n�.

Trader k�p a Shutterstockon kereszt�l.