Thorne professzorral le�lve - Fiatal feln�tt ad�ss�g: ez egy h�z�s

Mi nark�sok elk�telezt�k magunkat a p�nz�gyi m�velts�g �s az oktat�s ter�n, �s a fiatal feln�ttek t�rt�nelmileg kiss� ingatagok a szem�lyes p�nz�gyek�rt - ahogy l�ttuk, a hitelk�rty�s ad�ss�guk t�rdig van. De most, egy szak�rt� seg�ts�g�vel, r�vil�g�thatunk arra, hogy a fiatalok milyen m�rt�kben k�pesek elrejteni p�nz�gyeiket. Besz�lt�nk Deborah Thorne professzorral �s az Ohio Egyetem Szociol�giai �s Antropol�giai Tansz�k�nek Wagner tan�rk�pz�j�vel. Thorne professzor r�tegz�d�s �s egyenl�tlens�g, negat�v gazdags�g (ad�ss�g) �s fogyaszt�i cs�d szak�rt�je, 2001 �s 2002 k�z�tt a Harvard Egyetem Fogyaszt�i Cs�d Projektj�nek igazgat�ja.

A probl�ma

Egyszer�en fogalmazva, a fiatal feln�ttek nagyj�b�l ad�ss�got szenvednek. A Dunn professzorral folytatott besz�lget�s sor�n kider�lt, hogy a fiatal feln�ttek k�r�ben egyre nagyobb a hitelk�rtya-tartoz�s, sokan k�z�l�k soha nem fizetik ki, �s v�g�l cs�dbe jutnak. B�r a hitelk�rtya-tartoz�s mindenkit �rint, f�iskolai v�gzetts�ggel vagy nem, a fels�oktat�sban r�sztvev�k gyakran a hallgat�i hitelek ad�ss�g�val is szemben �llnak. Nagyon. A fogyaszt�i p�nz�gyi v�delmi iroda legfrissebb jelent�se szerint mind a korm�nyzati, mind a mag�nhitelekb�l sz�rmaz� hallgat�i hitelek �sszege meghaladja az 1 trilli� doll�rt. Ezeket a hiteleket az al�bbi �ltal�nos elk�pzel�sekkel l�tj�k el: "K�lcs�n�kkel adjuk a p�nzt, hogy iskol�ba j�rjunk, akkor diplom�zzunk �s j� munk�t kapunk egy j� fizet�ssel, 5, 10, 20 �vig bizonyos �rdekl�d�ssel �s mindenki boldog."

Probl�ma, hogy a diplom�sok nem kapj�k meg a munkahelyeket, vagy a fizet�seket, amelyek lehet�v� teszik a hitelek kifizet�s�t. Az egyetemre j�r� fiatal feln�ttek gyakorlatilag k�nyszer�lnek az ad�ss�g felhalmoz�s�ra, de nem rendelkeznek azzal a lehet�s�ggel, hogy �sszer� hat�rid�n bel�l, vagy egy�ltal�n fizetni�k kell. Ennek k�vetkezt�ben ezek visszafizet�se �vtizedekig tarthat. P�nz�gyi helyzet�k neh�zkes lehet ahhoz, hogy nagy �rdekl�d�s� hitelk�rty�kra vagy ak�r fogyaszt�i cs�dre forduljanak (b�r a hallgat�i hitelek ad�ss�ga nem csorb�that�). Thorne szerint ezek a p�nz�gyi kock�zatok ellen�re sz�mos hitelez� tov�bbra is olyan hiteleket k�n�l, amelyek valamilyen "sub-prime" -k�nt jelennek meg, hasonl�ak a lak�sv�ls�gra. "A mag�nhitelez�k k�lcs�n�ket ny�jtanak, gyakran nagyon nagy hiteleket olyan embereknek, akiknek nincs munkahely�k" - mondta Thorne. Nyilv�nval�an ezek a leend� hallgat�k nem sz�m�thatnak arra, hogy munk�juk legyen, amikor megkapj�k a di�khitelt, de most �gy t�nik, mintha nem v�rhat� volna, hogy a kor�bban el�re jelzett fizet�se ut�n diploma sem. - Ha hitelez� lenne, akkor k�lcs�nne valakit 10 000 doll�rral, vagy 20 000 doll�rral, vagy ann�l t�bbet, ha nincs munk�juk? Komolyan, ki tenn� ezt? Az egyetlen ok, ami tov�bbra is fenn�ll, az, hogy a hallgat�i hiteleket a korm�ny garant�lja, �s cs�delj�r�s alatt nem teljes�thet�k, ez�rt nagyon biztons�gos befektet�s a hitelez�k sz�m�ra."

A hallgat�i hiteleken t�l

A di�khitelekhez hasonl�an Thorne megjegyzi, hogy a hitelk�rtya-t�rsas�gok tov�bbra is sz�vesen adnak ki k�rty�kat ezeknek a fiatal feln�tteknek is. Ezt az eg�sz orsz�got �sszel fogja l�tni, ahol a bankok a f�iskolai ir�nyults�gokon alapul� t�bl�kat fognak felaj�nlani, amelyek a bej�v� di�kok sz�m�ra hitelk�rty�t k�n�lnak: "Sokan, akik cs�d�t �s cs�d�t fizetnek hitelk�rtya-tartoz�suk el�tt, beny�jtotta, visszafizette a megb�z�t. �s n�ha kamatok �s d�jak miatt t�bbsz�r visszafizetik a f�k�telezettet. A cs�delj�r�sokt�l �s a mulaszt�sokt�l f�ggetlen�l a hitelk�rty�k tov�bbra is rendk�v�l j�vedelmez�ek a hitelez�k sz�m�ra. "A sok borzaszt� ad�ss�ggal rendelkez� vagy cs�dbe jut� fiatalok v�g�l tov�bbi neh�zs�gekkel szembes�lnek, �s a k�vetkezm�nyek nem korl�toz�dnak csak r�juk. Ezeknek az egy�neknek neh�zs�gei vannak a hitelek megszerz�s�ben, h�zak megv�s�rl�s�ban, aut�k v�s�rl�s�ban �s csal�dok biztos�t�s�ban. Ezek az akad�lyok m�g egy sz�ks�gtelen h�z�d�st okoznak a nemzet gazdas�g�ban. A cs�d k�l�n�sen hihetetlen akad�lyt v�ltott ki a j�v�ben t�rt�n� k�lcs�nszerz�shez, �s m�g n�h�ny embert is tagadna a foglalkoztat�sb�l. Thorne �s Porter 2006-os cikke �s kutat�sa szerint az ad�sok k�r�lbel�l egyharmada arr�l sz�molt be, hogy rossz vagy p�nz�gyileg rosszabb, mint egy �vvel a cs�d ut�n. Ez val�j�ban egy nyomaszt� lelet, hiszen a cs�dnek a lefel� ir�nyul� spir�lj�t felt�telezik, �s felfel� ir�nyul� mobilit�st k�n�l. A v�s�rl�er�nek ez a hi�nya nemcsak szem�lyes er�fesz�t�ssel j�r, hanem lass�tja a gazdas�gi fellend�l�st az eg�sz orsz�g sz�m�ra. Thorne szerint "ha az emberek ad�ss�gba fulladnak, legyen az di�khitel ad�ss�g vagy hitelk�rtya ad�ss�g, h�tr�ltatja a szem�lyes kiad�sokat, amelyek seg�ten�k a nemzetgazdas�gunk �jb�li megteremt�s�t".

Mit kell tenni

A munkan�lk�lis�g cs�kkent�se minden bizonnyal seg�ten� a helyzetet, de nem foglalkozna az �sszes olyan k�rd�ssel, amelyet a fiatal feln�ttekkel s�jtanak. Sokan alulfoglalkoztatnak, �gy kevesebbet keresnek, �s nem tudj�k kifizetni a di�khitel�ket a v�rakoz�soknak megfelel�en. Thorne anekdotikusan megjegyzi, hogy n�h�ny di�kja m�g azt is javasolja, hogy ne vegy�k fontol�ra, hogy valaki 20 000 doll�rral f�rjen hozz� a hallgat�i k�lcs�n�kh�z: "t�l sok a kock�zata". Az egyik lehets�ges megold�s a hallgat�i hitelek megfizethet�bb� t�tele, hogy ism�t fektessenek be a fels�oktat�sba.A di�khitel-ad�ss�g a fiatal feln�ttek �sszetett t�nyez�je a hitelk�rtya-tartoz�s �s fizet�sk�ptelens�g miatt, ez�rt a probl�ma m�rs�kl�se val�sz�n�leg pozit�v hat�ssal lesz a fiatal feln�ttek ad�ss�g�nak �s gazdas�gi mobilit�s�nak. A CFPB nemzeti jelent�se rem�lhet�leg n�h�ny figyelmet fog ir�ny�tani erre a sz�ks�gletre, de ki mondja meg, hogy mikor j�n majd a megk�nnyebb�l�s. M�g akkor is, ha ez a reform hamarosan meg�rkezik, tal�n nem elegend� az orsz�g �s a j�v� nemzed�keinek t�bb f�jdalmat k�m�lni. Thorne szerint "ezek az egy�nek, akik gyakran visszafizetik saj�t di�khitel�ket a 40-es �vekbe vagy ak�r az 50-es �vekbe, ugyanazok az emberek, akiknek meg kell menteni�k a gyerekek iskolai tanulm�nyait. De mindkett�t nem tehetik meg; a j�vedelem nem megfelel� �s a fels�oktat�s k�lts�gei t�ls�gosan magasak. �s �gy sajnos, a ciklus folytat�dik. "A megfelel� hallgat�i k�lcs�n megkeres�se lehet az els� l�p�s a fiatal feln�tt ad�ss�g ir�ny�t�sa alatt.

"A mai f�iskolai hallgat�k sok olyan h�ztart�sokban n�ttek fel, amelyek viszonylag p�nz�gyileg megfelel�ek voltak" - mondta Thorne. "Sajnos, nem v�geznek hasonl� p�nz�gyi biztons�got."