Robo-tan�csad�k jobbak, mint a c�l d�tum alapok?

A Robo-tan�csad�k viszonylag �j fajta online befektet�si tan�csad�, aki p�nzt kezel sz�m�t�g�pes algoritmussal. Ezek a szolg�ltat�sok kiv�laszthatj�k a befektet�seket (leggyakrabban a t�zsd�n forgalmazott p�nzeszk�z�ket), automatikusan �jrasz�mozz�k portf�li�jukat, �s sz�ks�g szerint keresnek ad�cs�kkent�si lehet�s�geket.

De j�val a robo-tan�csad�k megjelen�se el�tt volt a c�lpont-alap, egy olyan befektet�si alap, amelynek c�lja az �nnel val� egy�tt�l�s. A c�lalapokkal a befektet� olyan alapot v�laszt, amely legink�bb megfelel az �vnek, amelyben nyugd�jba vonul. P�ld�ul valaki, aki jelenleg 27, egy 2055-�s c�lpont� alapot v�laszthat ki. Ez azt jelenti, hogy az alap az elk�vetkez� �vtizedekben a "sikl�p�ly�t" nevezik, nagyobb kock�zatot v�llalva, amikor a befektet� fiatal �s kev�sb� kock�zatos, mint a c�l �ve, �s a nyugd�jaz�s k�zeledik.

Ez a kiegyenl�t�s automatikusan t�rt�nik, legal�bbis a befektet� szemsz�g�b�l. De gyakran vannak val�di emberek: Sz�mos tervezett d�tumalapot az alapkezel�k fel�gyelnek. Kor�bban ezeket az alapokat kopogtatt�k, mert nagyon kev�s hely volt arra, hogy megv�ltoztassa a sikl�p�ly�t a piaci felt�teleknek megfelel�en; ezekben a napokban egyre t�bb alap ny�jthat menedzserek mozg�steret a taktikai kiigaz�t�sok elv�gz�s�hez, bizonyos hat�rokon bel�l.

A c�lpontos alapok nagyon j�l lehetnek a robo-tan�csad�k legnagyobb versenye (persze, persze, val�s befektet�si tan�csad�kon k�v�l). Robo-tan�csad�k azt mondj�k, hogy sokf�le okra van sz�ks�g�k, amelyek k�z�l az egyik - a Betterment, az online tan�csad�k egyik vezet�je -, hogy "a nyugd�jkorhat�r m�g mindig az egyetlen m�dja annak, a konkr�t p�nz�gyi k�r�lm�nyeket nem veszik figyelembe a befektet�si tan�csad�sukban. "A Robo-tan�csad�k azonban egy r�vid felm�r�sen kereszt�l keresik �gyfeleiket, amelyek nem csak �letkorukat, hanem j�vedelm�ket, jelenlegi megtakar�t�sukat, kock�zati toleranci�j�t �s c�ljaikat is megk�rdezik. (Tudj meg t�bbet arr�l, hogyan m�k�dnek a robo-tan�csad�k az �tmutat�nkban.)

Melyik lehet�s�g a legjobb az �n sz�m�ra? �sszehasonl�tsuk.

Fi�k T�pus

Ha els�sorban egy 401 (k) -be fektet be, ez megoldja ezt a vit�t: A legt�bb robo-tan�csad� nem kezeli a 401 (k) -t - k�l�n IRA-t vagy ad�k�teles fi�kot kell megnyitnia. Ha a v�llalat 401 (k) j�rul�kkal megfelel� �sszeg� doll�rt k�n�l, meg szeretn� ragadni azokat, miel�tt b�rmilyen k�ls� fi�kot megvizsg�lna. K�zel 401 (k) s befektet�si opci�k�nt k�n�lja a c�lid�s forr�st, �s ez val�sz�n�leg a legjobb kezel�si lehet�s�g az ilyen t�pus� sz�ml�n bel�l.

Miut�n megragadta az �sszes ilyen doll�rt, fontolja meg, hogy tov�bbi beruh�z�sokat v�gezzen az IRA-n�l, �s akkor lehet, hogy egy robo-tan�csad�ra gondol.

A k�lts�gek

Az alap "r�ford�t�s ar�nya" az �ves d�j, amelyet fizetni kell ahhoz, hogy p�nzt szerezzen az alapban. P�ld�ul egy 0,5% -os ar�ny azt jelenti, hogy egyenleged 0,5% -�t fizeted a d�jakb�l �vente. A c�lnapi p�nzeszk�z�k a Morningstar-kutat�s szerint �tlagosan 0,78% -ot tesznek ki. Ne feledje, hogy ez a sz�m �tlag. Egyes alapok alacsonyabb k�lts�gekkel j�rnak (p�ld�ul a Vanguard forr�sai csak 0,17% -ot tesznek ki), m�sok pedig magasabbak lesznek. Az akt�van kezelt alapok �ltal�ban magasabb kiad�si ar�nyt viselnek; a passz�v m�don kezelt alapok olcs�bbak lesznek, mert nem fizetsz egy olyan szem�lyt, aki h�zza meg a karokat. A c�lt megc�lz� p�nzalapok is k�lts�get vehetnek a v�s�rl�sra, b�r a legt�bb br�kerc�g nem sz�mol fel �nnek a saj�t p�nz�k megv�s�rl�s��rt, �s mivel ezeket a p�nzeszk�z�ket nyugd�jba vonul�sig tartj�k, ezek a k�lts�gek nagyon keveset adnak.

A Robo-tan�csad�k �ltal�ban alacsony k�lts�g� ETF-kbe fektetnek be, a legt�bb esetben 0,05% -r�l 0,20% -ra. De az adminisztr�ci�s d�jakat egy robo-tan�csad�nak is meg kell fizetnie, �s ezek 0,15% �s 0,35% k�z�tt vannak, att�l f�gg�en, hogy mennyit fektettek be (egy robo, WiseBanyan teljesen ingyenes). Adja hozz� ezeket, �s �vente kb. 0,20-0,55% -ot keres. A Robo-tan�csad�k �ltal�ban nem v�llalnak semmilyen kereskedelmi jutal�kot vagy egy�b d�jat, b�r mindig olvassa el a finom nyomatokat.

Befektet�si strat�gia

A c�lidõs alapok nem mindegyike, �s az egyes befektet�sek sz�les k�rben v�ltoznak. Kihangos�t� strat�giak�nt �rt�kes�tik �ket, de a befektet�knek m�g mindig meg kell n�zni�k a fedelet: Az ugyanazon a napra c�lzott k�t p�nz�sszeg nagyon k�l�nb�z� eszk�zallok�ci�kkal rendelkezik. P�ld�ul egy befektet�, aki elmondja a Fidelitynek, hogy 35 �v alatt szeretne nyugd�jba vonulni, �sszeill� a Fidelity Freedom 2050 alapj�hoz, amely ma 90% -os r�szv�nykibocs�t�ssal rendelkezik, �s ezt 2050-re 56% -ra, majd �t �vvel ezut�n 47% -ra h�vja �ssze. A Vanguard 2050-es c�lpontja, a r�szv�nyek 90% -�t fektette a mai napig, 48% -kal a c�lpontra �s 34% -ra �t �vvel k�s�bb. A c�lid�s p�nzek is k�l�nb�znek abban, hogy �jra egyens�lyozz�k a "nyugd�jaz�s" vagy "�tmen�" nyugd�jaz�st: A "to" alap a kock�zati szintet megel�z�en t�rcs�zza, mint egy "�tmen�" alapot, amelynek c�lja a nyugd�jkorhat�ron �s azon t�l.

Egy utols� feljegyz�s ezen a ter�leten: A c�lidõs alapok "alapok alapjai"; M�s szavakkal, m�g a legt�bb befektet�si alap a k�szletek �s k�tv�nyek kombin�ci�j�t hordozza, a c�lidõs alapok m�s befektet�si alapokba fektetnek be. Azok a kedves befektet�k, akik nem akarnak kintl�v�s�get v�llalni, a forr�sok jobb kombin�ci�j�ba fektethetnek be, ha �n�ll�an v�lasztj�k �ket a k�l�nb�z� befektet�si alapok csal�djait�l.

A Robo-tan�csad�k is v�ltozhatnak a p�nz�k befektet�s�ben, de a leggyakrabban haszn�lt alacsony k�lts�g� ETF-k a befektet�k sz�m�ra a legt�bb eszk�zoszt�lyt kitett� teszik. A sz�m�t�g�pes algoritmus �jb�li kiegyenl�t�s�t v�gzi, gyakran keresi a napi lehet�s�geket, de v�ltoztat�sokat hajt v�gre a p�nz befizet�sekor, osztal�kokat fizetnek, terjesztenek, vagy a piaci ingadoz�sok sodr�d�st okoznak; m�s sz�val, amikor az eszk�zallok�ci� el�re meghat�rozott sz�zal�kkal halad el�re. Az ad�k�teles besz�mol�kon az ad�bev�tel-beszed�si lehet�s�gekre is figyelemmel vannak - a vesztes�gek levon�sa a nyeres�g ellens�lyoz�s�ra, �s ez�ltal az ad�kifizet�s cs�kkent�s�re. A Robo-tan�csad�knak nagyobb mozg�st�rrel kell szemben�zni�k a piaci felt�telekhez.

" Kital�l�mi�rt a robo-advisor teljes�tm�nye csak egy darab a puzzle?

A r�szv�tel szintje

Az olyan kifejez�sek, mint a "felid�zni �s elfelejteni" gyakran felborulnak, de ahhoz, hogy vil�gosak legyenek, mindig legyen szeme a p�nz�re. V�g�l is ez a nyugd�jaz�s. Ez a figyelmeztet�s f�lret�ve, mind a c�lpontos alapok, mind a robo-tan�csad�k lehet�v� teszik, hogy a csontok hely�n maradjanak. A Robo-tan�csad�k tov�bbi el�ny�kkel j�rnak abban, hogy tudj�k, hogy valaki - vagy ink�bb valami, sz�m�t�g�p form�j�ban - naponta ellen�rzi a befektet�seit, hogy megbizonyosodjon arr�l, hogy a dolgok j� �ton vannak. Val�sz�n�leg k�nyelmesebbnek �rzed magad, ha felhagyod a gyepl�t a robo-tan�csad�val.

Als� vonal

Lehets�ges, hogy egy robo-tan�csad� jobb megt�r�l�st vonzana egy testreszabott befektet�si portf�li�val, alacsonyabb d�jakkal. Mindenk�ppen ezt �ll�tj�k, mind a Betterment, mind pedig a Wealthfront b�szk�lkedhet, amely 4% -kal magasabb, mint az �tlagos amerikai bark�cs befektet�. Ez azt jelenti, hogy egym�s mellett szeretn� egym�sra rakni a lehet�s�geket, �s megn�zni, hogy melyik a tetej�n jelenik meg, k�l�n�s figyelmet ford�tva �ves k�lts�geire.

M�g t�bb Investmentmatome:

• Jav�t�s �ttekint�se
• Wealthfront fel�lvizsg�lat

Arielle O'Shea egy szem�lyi �r� a Investmentmatome, egy szem�lyes p�nz�gy honlapj�n. Email: [email protected] . Twitter: @arioshea .