Prof Ho gyakorlati k�zgazd�sza az eln�k v�laszt�s�ra: Felejtsd el a probl�m�kat

Az eln�ki vita �vszak�nak megk�zel�t�sekor az �rintett �llampolg�r gyakran megk�rdezi mag�t�l: hogyan v�lasszanak egy eln�k�t. Itt van a titok:

Felejtsd el a probl�m�kat.

Igen, igen, ez a tan�cs ellentmond minden j�mbor komment�rnak arr�l, hogy mi a demokr�cia �s a szavaz�s. M�gis, a c�l�p�k �s halom t�rsadalmi tudom�nyos bizony�t�kok azt sugallj�k, hogy amikor a k�rd�sek meg�rt�s�r�l van sz�, akkor az embereknek nincs es�ly�k.

A viselked�si k�zgazd�szok �s a pszichol�gusok t�bb tucat gyakori hib�t �s ment�lis parancsikont azonos�tottak, amelyek rontj�k azon k�pess�geinket, hogy �sszer�en �rt�kelj�k az �rdemeket b�rmely adott politik�ban. P�ld�ul a meger�s�t�s elfogults�ga azon a meg�llap�t�son alapul, hogy hajlamosak vagyunk elhitetni azokat a bizony�t�kokat, amelyek t�mogatj�k az elk�pzel�seinket, �s elutas�tjuk az ellen�k sz�l� bizony�t�kokat. Sok konzervat�v hajlamos elutas�tani az �ghajlatv�ltoz�s tudom�ny�t �s az evol�ci� tudom�ny�t, nem az�rt, mert tudom�nyellenesek, hanem az�rt, mert hajlamosak arra, hogy ellent�tesek legyenek a beavatkoz� szab�lyoz�ssal �s a vall�si vil�gn�zethez kapcsol�d� erk�lcsi rendszer mellett. Ugyan�gy a liber�lisok ugyan�gy akarj�k elutas�tani a tudom�nyos bizony�t�kokat, amikor a tudom�ny ellenkezik a bio�lelmiszerekkel kapcsolatos t�mogat�sukkal, vagy a gyermekv�delmi vakcin�k biztons�g�val kapcsolatos f�lelmeik.

Hasonl�k�ppen, az alapvet� hozz�rendel�si hiba miatt figyelmen k�v�l hagyjuk, hogy az ember k�rnyezete form�lja a d�nt�seit; ahelyett, hogy egy szem�ly siker�t vagy kudarc�t tulajdon�tan�nk a karakter�nek, nem pedig a k�rnyezet�nek. P�ld�ul a k�zgazd�szok t�bbnyire egyet�rtenek abban, hogy az eln�k�k r�vid t�von viszonylag kev�ss� befoly�solj�k a munkahelyteremt�st �s a gazdas�gi n�veked�st - mindkett�t nagyr�szt a kongresszus, a t�rt�nelem �s a sz�lesebb gazdas�gi k�rnyezet hat�rozza meg. a gazdas�g sikereit vagy a k�pess�gek meghi�sul�s�t, aki akkoriban hivatalban van.

Lehet, hogy azt gondoln�nk, hogy csak az embereket oktatn�nk �s korrig�lni tudn�nk ezeket a hib�kat - de a bizony�t�kok azt tal�lj�k, hogy a szak�rt�k gyakran nagyobb el��t�leteket mutatnak, mint a nem szakemberek, �s m�g a t�vhit felold�s�nak egyszer� magatart�sa is gyakran t�veszti ezt a t�veszm�t. Egy k�zelm�ltban v�gzett k�s�rlet sor�n az emberek azt bizony�tj�k, hogy valami, amit hittek, t�vhit - pl. hogy Obama muszlim, vagy hogy az olt�sok autizmust okoznak - elismerik a bizony�t�kok legitimit�s�t, de egy h�ttel k�s�bb, miut�n elfelejtett�k a korrekci� r�szleteit, meggy�z�dtek eredeti hamis hit�kr�l.

Tov�bb� a szem�lyes tapasztalatokb�l fakad�an a tud�s t�bbnyire kev�sb� vil�gosabb� teszi a k�rd�st. Mint egykori Feh�r H�z energia�gyi k�zgazd�sza, val�sz�n�leg annyit tudok az �zemanyag-takar�koss�g szab�lyoz�s�r�l �s az etanolpolitik�r�l az Egyes�lt �llamokban, mint b�rki m�sr�l. �s m�gis, miut�n �vekig tanulm�nyokat folytattak a k�zgazdas�gtanr�l �s a m�rn�ki tev�kenys�gr�l, �s sz�mtalan �r�t t�lt�ttem be t�bb ezer oldalnyi t�rv�nyre �s szab�lyoz�sra, tov�bbra sem �rzem el�gg� t�j�kozottnak a legt�bb javaslat �rdemeit, m�g ebben a sz�k tartom�nyban is. �gy t�nik, �r�lt sz�momra, hogy azok, akik egy NY Times oktat�si programban �rzik magukat k�pess� arra, hogy a vend�g amerikai izraeli politik�t alkalmazz�k.

M�g enn�l is fontosabb, hogy ha az �sszes v�laszt�polg�r felgyorsulna minden k�rd�sben, akkor a k�zgazd�szok �ltal�ban �gy v�lik, hogy ez pazarl� �s nagym�rt�kben nem hat�kony. A k�zv�lem�nykutat�k �s a statisztikusok tudj�k, hogy nincs sz�ks�g arra, hogy �sszegy�jts�k az egyes amerikaiak v�lem�ny�t, amikor egy kisebb reprezentat�v minta megteszi. Mi�rt sz�m�t 300 milli� amerikai sz�m�ra, hogy �veket t�ltsenek megfelel� m�don megtanulva minden politika minden �rnyalat�t, amikor szak�rt�kkel felvehetj�k szak�rt�inket. Nem mindannyian j�runk orvosi iskol�ba, hogy az eg�szs�g�gyi d�nt�seket meghozzuk, b�zunk az orvosainkban, hogy tegy�k meg. Mi�rt �rezz�k magunkat ahhoz, hogy kital�ljuk, hogy reprezentat�v politikai d�nt�shoz�k az afganiszt�ni csapatok visszavon�s�r�l vagy a szabadkereskedelmi meg�llapod�sokr�l D�l-Kore�val?

Teh�t mi az alternat�va? Tekintettel a j�indulat� dikt�tor megtal�l�s�nak neh�zs�geire, j� m�dot kell tal�lni a vezet�k megv�laszt�s�ra. V�laszom m�s pszichol�giai bizony�t�kokra t�maszkodik, amelyek azt mutatj�k, hogy vannak olyan dolgok, amiket az emberek viszonylag j�l �rzik: �rt�kelj�k valakinek a karakter�t.

A kutat�sok azt mutatj�k, hogy csak n�h�ny v�kony szelet megfigyel�ssel gyakran pontosan �rt�kelhetj�k olyan attrib�tumokat, mint az egy�n tan�t�si k�pess�ge, szem�lyis�g, kapcsolattart�s vagy megb�zhat�s�g. Az eln�ki vit�k j�t�k ut�ni elemz�sei gyakran ideges tikat, izzadt szem�ld�k�t, verb�lis kevered�seket, kellemetlen cs�kokat, �nel�g�lt mosolyt vagy magabiztos viselked�st t�rgyalnak. A szak�rt�k gyakran kifog�solj�k ezeket a spekul�ci�kat, �s ink�bb azt k�vetelik, hogy a szavaz�k a k�rd�sekre �sszpontos�tsanak. De tal�n ezek a pontok pontosan azt kell keresn�nk. Az evol�ci� nagyon j� embereket hozott arra, hogy megbecs�lhesse, vajon b�zhatunk-e a szomsz�dos t�rzs idegenek�nt; az evol�ci�t �ltal�ban nem v�lasztott�k ki a gazdas�gpolitika vagy a geo-politikai kapcsolatok elemz�s�re.

Teh�t ne �ll�ts meg �gy, mintha a k�rd�s sz�m�tana, �s meg�rten� �ket. Nem. Ehelyett pr�b�ld meg megn�zni a politikusokat, hogy ki �, ide�lis esetben tal�lkozni a politikus szem�lyesen - m�g a k�zfog�s is sok inform�ci�t k�zvet�t. Szavaz�s, nem kiad�s alapj�n; ink�bb szavazjon a karakterr�l, szavazzon az �rt�kekr�l, szavazzon a legink�bb megb�zott szem�lyre.